Akkor még fogalmam sem volt mi vár rám, szeretni fognak-e, találok-e majd barátokat, mivel fogom eltölteni a szabadidőm, hogy fogom magam ott és köztük érezni, menni fog-e a folyamatosan németül társalgás és hogy mit fogok tudni kezdeni ezzel az egy évvel. Hihetetlen, hogy mennyire gyorsan elrepült! Jelen pillanatban szívesen visszamennék az időben - akár még tavaly ilyenkor szeptemberre is, de azt kell hogy mondjam, semmit sem csinálnék máshogy. Nem szántam most ide hosszabb bejegyzést - úgy sincs már miről írni, csak néha elkap a hév, hogy annyira folytatnám még a blogot...Tudom, hiába van ott az "amerikai" már, de a "német" akkor is hiányzik...Ez ellen még nem tudok mit tenni. És Németország is hiányzik, még mindig hiányzik. Sosem hittem volna, hogy majd egyszer itthon azt fogom hiányolni, amit kint néha alig bírtam elviselni; azt, hogy németül kell beszélnem. Jó volt kint hangoskodni, jó vagy rosszindulatú megjegyzéseket tenni anélkül, hogy bárki is értette volna. Ezt néha szívesen megtenném itthon is - csak németül :)
"Loptam" az egyik csajszitól akivel üzeneteket váltunk (ő Stuttgart mellett au pair) pár igaz sort - kicsit vivisre "fordítva", amivel talán a legjobban kifejezni tudom, hogy milyen is ez a helyzet: "Szerintem, ha valaki már úgy tenyleg élt külföldön, akkor az szembe találja magát az otthon-itthon kérdéssel. München/Starnberg/Pöcking után most itthon tudom, hogy már nem az az "otthon", de Magyarország sem az "itthon" - érdekes ám ez nagyon. Ráadásul annyira könnyü megszokni az ott természetes dolgokat, aztán itthon hiányoznak - és ezek miatt gondolom néha furcsán néznek rám az emberek...
Majdnem egy hónap telt el azóta, hogy hazajöttem. Sok dolog történt - jók is, rosszabbak is - az élet megy tovább. Voltam nyaralni 3 napot a Balatonon két nagyon jó barátnőmmel, Siófokon találkoztam Szimivel és Zsuzskával (hihetetlenül jó volt!), órákat beszélgettem Pápán Orsival (igen, ő is itthon van jelenleg egy hétig), megkaptam közben a vízumot és megváltozott a kiutazásom időpontja is, szóval október 10.-én fogok landolni az "Ígéret Földjén" hehe :), szervezkedek, ügyeket, intézek, bulizok, barátokkal vagyok, unatkozom is néha, szervezem a jövő évem, ide megyek, oda megyek...elvagyok...
Talán emlékeztek még, hogy a német családomtól nem éppen rózsás hangulatban váltam el - olyan semmilyen volt a búcsú. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy megkérdezzék hazaértem-e épségben vagy hogy haladok éppen a családkereséssel (ők még nem tudják, hogy találtam családot). Sokan mondogatták, hogy ugyan már ne legyek "német", hogy én sem írok nekik, nem érdeklődök és fittyet hányok az egészre - mégis egy évig velük éltem, rengeteg dolgot köszönhetek nekik. Rászántam magam, hogy írok nekik. Az anyuka email címét viszont égen-földön nem találtam - sajnos az összes egy éve küldött emailt is kitöröltem már rég -, de Katja (a volt au pair) ismét megmentett. Kicsit beszélgettem is vele, említettem neki, hogy lehet vissza tudok menni Oktoberfestre, kérdezte hogy vagyok...Közben írtam a családnak is, azonban egyelőre automatikus válasz jött vissza, hogy szeptember 14-ig nincsenek otthon (nyaralnak), utána válaszolnak majd...Hát kíváncsi leszek...Azért jó lenne néha váltani velük egy-egy üzenetet, szívesen olvasnám hogy boldogulnak, hogy tetszik Felixnek a suli stb...
Még ami említésre méltó hír az az, hogy tényleg lenne lehetőségem visszamenni az Oktoberfestre. Sajnos vagy nem sajnos, de ez az a dolog, amit Amerika után a legjobban szeretnék! Visszamenni, látni a kinti barátaimat és ismerőseimet még "utoljára", elbúcsúzni normálisan mindenkitől, az Oktoberfesten mulatni, járni a várost a többiekkel...jelenleg ez minden vágyam...
Nem tudom még hogy összejöhet-e a dolog!? Valójában csak az anyagi helyzetemtől függ, de ha mennék akkor szeptember 23-25. vagy szeptember 30. - október 2. - ez majd kiderül még...Ha viszont sikerül, akkor repetázok még egyet és jövök egy beszámolóval is.
Többiek - Orsi, Andi, Szimi, Tamara, Zsuzska, Kitti, Renci, Dóri - iszonyatosan hiányoztok még mindig!! Örülök, hogy legalább az internetnek köszönhetően tudjuk tartani a kapcsolatot, ha minden jól megy, akkor hamarosan élőben is megölelgethetlek Titeket! :)
És íme - mint láthatjátok, néha tényleg nagyon unatkozom - néhány videó az elmúlt évről, bulikról, kirándulásokról, utazásokról, helyekről és emberekről...
Jó szórakozást! :)
Nos, ezért imádtam én ott élni...
:)
A felejthetetlen Audi Kupa
Észbontó 4 nap Tamarával Berlinben
Neuschwanstein - Kittivel, Dórival és Zsuzskával
Bréma & Hamburg körúton az unokatesómmal
Sasfészek & Königsee - Szimivel és Rencivel
Bombajó buli - Sommerfest magyar módra
Laura látogatóban
Puszilok Mindenkit!!
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése