Boldogság, boldogság

Halihóóó!

Először is Csillinek szeretném nagyon megköszönni ezt az új "design-t", tényleg örök hála! Őt egyébként még csak így e-maileken keresztül "ismerem" (talán egyszer majd találkozhatok vele), ő segít nekem intézni a jövő évem és már eddig is nagyon sok mindent köszönhetek neki! :) Végtelenül kedves, aranyos és segítőkész! Köszönöm Csilli, puszi mindenért :)

Ha jól emlékszem, szerda óta nem írtam. Nem volt miről, a szerda és a csütörtök szinte ugyanúgy telt, minden zajlott a megszokott rendjében. Sok játék, de másrészről sok szabadidő is, Felixnek "sikerült" végre eljutni az utca végébe, Rafael-hez, így mindkét délután náluk volt, ott játszottak, Robin 6 óra után jött haza, ezalatt az idő alatt szabad voltam. Hó sem esett több - nagy örömömre -, munkákat kerestem tovább ezerrel, sőt tízezerrel :D...
Aztán így csütörtök este ért egy kisebb meglepetés, az indiai srác írt chaten, beszélgettünk, megkértem, hogy ha lehet akkor nekem mindig angolul írjon, így kicsit tudok gyakorolni. Egyébként én nagyon meglepődtem, mikor első nap a suliban elmondta, hogy Indiában az emberek kettő, azaz 2 éves kortól tanulnak angolul. Olyan, mintha ez lenne a második anyanyelvük. Meg ne kérdezzétek mi az első, nem hindi meg ilyesmi, de lehetetlen volt megjegyezni azt tudom :) No de nem is ez a lényeg, elcsevegtünk meg minden, kedves volt, mert mondta, hogy mindent ért és nincsenek hibáim sem, ennek örültem nagyon. :$ Aztán másik pillanatban hideg zuhanyként ért, hogy elmondta, hogy szerelmes belém és mennyire hiányzom neki mióta nincs suli. (hétfő óta nincs) Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak neki, elvicceltem az egészet, de nem hagy békén, szóval napjában 5x felhív és mindenképpen találkozni akar velem, valamint olyan tervet emleget - járt áprilisban Magyarországon -, és annyira megtetszett neki, hogy feleségül venne, így nem kell neki vízum meg semmi, gond nélkül odaköltözhet...hááát mondom ilyen nincs, megnevettetett na :D:D

Pénteken (ma) Starnbergben voltam állást keresni. Megfogadtam pár jó tanácsot és nyitott szemmel jártam az utcákat, néztem a hirdetéseket. Az egyik volt au pair - aki már Magyarországon van - említette nekem a héten, hogy nézzek be a Pizza Avantiba. Így is tettem és hatalmas szerencsém van. Olyannyira, hogy holnap megyek megnézni délután, hogy mi hogy működik, vasárnap délután 5-től pedig már "élesben" megy minden...
Ezúton is nagyon szeretném megköszönni Zsuzsának (ha olvassa a blogom, de mondta, hogy néha szokta:P), hogy ajánlotta ezt a pizzériát, nélküle szerintem még mindig keresgélnék. Nem tudom, hogy fog menni, kíváncsian várom az egészet. Telefonálós munka lesz, a rendeléseket kell felvennem. A bajor nyelvvel lehet lesznek kezdeti nehézségeim a telefonos beszélgetés miatt, de igyekszem nagyon odatenni magam! :)
Egy héten háromszor fogok menni, hétfőn délelőtt 11 - délután 2-ig, szerdán szintén, vasárnap pedig délután 5-től...de legalább van valami, most nagyon boldog vagyok! :)

Délután nem volt semmi extra, gyerkőcök hazajöttek, Robinhoz jött Adriano. Húúú...megszoktam már, hogy a péntek mindig olyan, hogy egyszerűen nem bírnak magukkal. De hiába volt ma itthon anyuka és apuka is már kora délután, a 3 fiú egyszerűen katasztrófa volt. Egymásra ugráltak, káromkódós szavakon kívül mást nem igazán beszéltek, kiabáltak, visítottak, üvöltöttek, kergetőztek, bújócskáztak, ugráltak, dobálóztak sárkánnyal, kígyóval - éppen amit értek...anyuka ki is akadt már, mert nagyon sokat kellene dolgoznia. Ezért kiküldte őket az udvarra, majd 10 perc után elindultam velük ping-pongra :D Szerintem a szülőknek akkor hatalmas terhet vettem le a vállukról.
Kati nagyon sokat dolgozik, mondta, hogy tegnap is éjjel 1 órakor feküdt le, de úgy, hogy egész nap az irodában volt, Münchenben. Hétfőtől szerdáig egy nemzetközi konferenciát kell tartania egy hotelben a müncheni repülőtér mellett. Jönnek Oroszországból, Angliából, Dubaiból...50-en lesznek azt hiszem és most ezerrel arra készül fel, mivel a 3 napot angolul kell "leprezentálnia".

Ami engem illet, holnap valószínű délig fel sem kelek, mert ma reggel már hulla voltam. Aztán átvonatozok Starnbergbe, megnézem mi mennyi hány méter lesz az új munkahelyen :), este pedig egy magyar összejövetelre/estre/buliba megyünk Münchenbe. Vasárnap délben Tündinél ebéd, majd délután 5 órakor ténylegesen is megkezdem "pizzás pályafutásom"... ;)

Valószínű, hogy a hét végén jövök egy beszámolóval!
Gyönyörű hétvégét mindenkinek, legalább olyat, mint amilyen az enyém (remélhetőleg) lesz! :P:D

Puszillak Titeket