2012. március 11., vasárnap

Nosztalgiázzunk egy kicsit

Ez már lehet hogy beteges, de nem telik el úgy nap hogy ne szorulna össze a szívem egy-egy percre ha Németországra és az ott töltött időre gondolok (...)
Több mint 3 hónapja nem írtam ebbe a blogba, igazából nem is szándékoztam folytatni, de most valamiért mégis...és ez nem csak a temérdek szabadidőmnek köszönhető...
Naponta találok itt-ott, táskákban egy-egy müncheni metróvonalas térképet vagy éppen várostérképet és menetrendet Berlinről. Kinyitom a münchenes Schnellbahnnetz-et és csukott szemmel is meg tudnám mondani melyik utca hol van és mit hol keressen az ember. Még mindig vágom az összes S-Bahn megállót és talán még azt is meg tudnám mondani mikor mennek a vonatok és metrók, hol kellene kiszállni ha mondjuk Andiékhoz, vagy Orsiékhoz mennék (...)
Amikor legutoljára írtam, akkor nagyon meg voltam zuhanva. Nem úgy mentek az amerikai dolgaim, ahogy szerettem volna, nem éreztem jól magam és csapongtam össze-vissza. Már márciust írunk, 5 hónapja élek az Államokban. Alaposan megváltoztak körülöttem a dolgok, végre megtaláltam a számításaimat, van egy szuper családom, élvezem a munkát és barátaim is akadnak. Néha túl sokat tervezek, néha csak sodródok az árral de igyekszem mindig tudatosan cselekedni. Most boldog vagyok itt, végre 4-5 hónap után jelenthetem ki azt, hogy igen, maximálisan erre vágytam.
Viszont az ok, amiért vissza-visszatérek ide és amiért a jó öreg Németország még mindig nem enged, az nem más, mint hogy iszonyatosan hiányzik. De olyan őrült módon. De az egész. Minden. És mindenki.
Szerencsére Amerikában arra is rájöttem, hogy mi az amire nekem majd később szükségem lesz, hol találom meg majd a számításaimat. Nem szeretnék most sok mindent írni, hiszen nincs is miről. Csak el-elkap a nosztalgia. Boldog vagyok, mert a kint szerzett barátságok rettenetesen erősnek bizonyultak és bizonyulnak, hiszen napi és heti szinten tartom a kapcsolatot a "német" lányokkal, hatalmas erőt ad ez is.
És visszatérek, már tervezgetem. Októberben lejár az amerikai évem, hazatérek...de már teszem félre a pénzt, hogy egy-két hétre ki tudjak menni meglátogatni mindenkit, találkozni a legfontosabbakkal és újra átélni a legszebb pillanatokat. Így lesz, mert akarom. A "lehetetlen" szó pedig nem létezik a szótáramban.

Kedves Németországban hagyott barátok, rokonok és ismerősök! Elmondhatatlanul hiányoztok, nem telik el úgy nap hogy ne gondolnék rátok és hálás vagyok azért, hogy fél év után is itt vagytok nekem és mellettem, sohasem hittem volna hogy ezek a barátságok is ekkora kihatással lesznek az életemre. Köszönöm nektek, ősszel találkozunk!

Néhány kép, képeslap és emlék...

                                                              drága tesóm látogatóban...

                                                                    Orsival és Andival

                                                                      Glühwein



                                                                    orosz pajtikkal

                                                                         búcsúbuli...

                                                                         Hofbräuhaus

                                                                       Oktoberfest

                                                                                 :)

                                                                          nyelviskola




                                                                      Starnberger See


                                                                              Felix

                                                                       Felix & Robin

                                                                      Olympiapark

                                                     rettenetesen hiányoznak ezek a reggelik!!!

                                                                         Salzburg

                                                                             Westpark

                                                                       gumicukor!


                                                                 az isteni Maradona

                                                                            Spaß!

                                                             

                                                 hehe ezen máig nem térek napirendre :DDD


                                                                         Sommerfest

                                                                     Tamara és Berlin ^^

                                                                        BMW Museum

                                                                           prost ;)

                                                                           Ostpark

                                                               Olympiaturm Krisztivel


                                                               Schloss Neuschwanstein

                                                                        Allianz Arena

                                                                        Königsee

                                                                          hugi és én


                                                                          Marienplatz


                                                                      Audi Kupa



                                                                   Schloss Nymphenburg

                                                                      búcsúajándék...

                                                                         Hamburg

                                                                  búcsúajándék...







                                                                    spanyol barátosnémmal

Csók mindenkinek!

2 megjegyzés:

  1. Vivi, schön daß du schreibst, und die Bilder sind super!! :-) Most is áll az ajánlatom, ha jössz, alhatsz nälam (is - ha akarsz)...persze, hogy ezt olvastam el előbb, mint az amerikásat :-)

    VálaszTörlés
  2. Vielen Dank!! :) Nagyon boldoggá tesz, hogy még ennyi idő után is van olyan, aki ezekre a bejegyzésekre jobban vevő és kíváncsi... ;) Ezek szerint nem tűnt el innen sem mindenki...

    VálaszTörlés