Hétfőn kicsit leesett az állam. Nem tudom miért, de abban a hitben voltam, hogy hétfőn mennek síelni és megtudtam, hogy már szombaton korán reggel. Egészen jövő szombatig lesznek Ausztriában. Juhúúúú!!! :) Enyém a ház, azt csinálok amit akarok, oda megyek ahova akarok, akkor amikor akarok, azokkal akikkel akarok. Na jó, nem sorolom tovább, hiszen ez amúgy is majdnem mindig így van, csak a szabadidőm van hétközben korlátozva - de ez így szuper lesz! :) Annyi tervünk van, hogy hihetetlen, nem hinném, hogy majd alvással töltöm az egész időt. Igazság szerint ezután kellene majd még egy hét, hogy ezt kipihenjem. Kati már elmondta, hogy ő is nagyon várja azt az egy hetet, mert elég sokat kell dolgoznia mostanában és fáradt - szóval mindenkire ráfér már ez. "Lehet minden nap 10-kor kelni, síelni délutánig, kávézni, este borozni, szaunázni, medencézni, sokat enni" - valahogy így sorolta azt hiszem...de mégis úgy vagyok vele, hogy ez nekem nagyobb "vakáció" lesz! :)
Gyerekekkel nem volt semmi gond a héten, elvannak, sokat társasjátékozunk mostanában, nagyon sokat Wii-zhetnek mostanában - én pedig csak ülök és szakadok :D Ha Felix-nek nem sikerül valami, vagy csak 3. helyezést ér el akkor hisztiroham tör rá, ha Robinnak nem sikerül valami akkor ugyanez a helyzet. Uwe leül velük, ott játszik ő is és csodálkozik, hogy a gyerek "nem normális" és agresszív ha ilyeneken kiakad, holott ezek csak játékok. Mindegy, én mindenesetre jól szórakozok.Kedden megérintett a tavasz szele :) Annyira vártam már ezt és éppen olyan volt, amilyennek a tavasz első napját elképzeltem - ragyogott a nap. Gondoltam egyet, bementem a városba. Igazság szerint hétközben nem nagyon szoktam, mivel nem éri meg, az utazással 2 órám elmegy. De megfogadtam, hogy jó időben, tavasszal és nyáron ha tudok és lehetőségem lesz rá, akkor mindig be fogok menni. Van egy listám a müncheni nevezetességekről, helyekről ahol még nem voltam (azok is rajta vannak, ahol már voltam) és ahova még szeretnék sokszor elmenni és ezt igyekszem szem előtt tartani.
Szóval erre a napra Orsival megbeszéltük, hogy sétálunk egyet. Előbb voltam bent, tettem pár kört a Marienplatzon - ezt valahogy nem sikerül soha kihagyni és egyszerűen nem is lehet!:) - utána pedig kimentünk az Englischer Gartenbe (Angol kert). Én már voltam ott párszor - de most télen egyszer sem. Még mindig eszeveszett szép - itt megjegyezném, nemrég tudtam meg, hogy nagyobb mint New Yorkban a Central Park -, sétáltunk, kávéztunk és kakaóztunk (azt hiszem ki lehet találni, hogy melyikőnk mit ivott) :), leültünk és csak élveztük a napsütést. Ilyenkor, mikor ott ülök, a hét egyik munkanapján, délelőtt, München legnagyobb zöld övezetében és csak jól érzem magam - mert miért ne?:) -, na olyankor gondolkodom el azon, hogy lehet, hogy sokszor mondogatom, hogy kevés a fizetés, néha bajok vannak a srácokkal vagy ez van vagy az van...és rájövök, hogy soha sem lesz még ilyen, hogy amikor más dolgozik, tanul, tesz-vesz és nekem pedig az a "legnagyobb" gondom, hogy hova menjek, hogy elüssem az időt...őrület :)
Fél 3-ra értem haza, gyors kaja és már mentem is Felixért. Itthon elvoltunk, könyvtárba kellett visszavinnünk 2 könyvet - már Robinnal együtt -, később ping-pongra akartunk menni, de mondták, hogy a farsangi bulik miatt zárva van a tornaterem egy teljes hétig. Számomra az sem volt megszokott, hogy itt Halloween-ból is nagy ügyet csináltak, de ez a farsang...tyűűű...a nagyobb boltokban Münchenben külön emelet van ilyenkor berendezve csak farsangi cuccoknak, mindenki őrültem vásárol és fánkot süt, egy hetes iskola és ovi szünet van (márc.7.-márc.13.), mindenki elutazik vagy melegebb vagy hidegebb tájakra...szóval hihetetlen :)
A szerdai reggelem "meglepetésszerűen" indult, anyuka megkérdezte, hogy nem akarok e hazalátogatni abban az egy hétben, amíg nem lesznek itt?! A reflex- szerű válaszom egy határozott "nem" volt! :) Nem igazán merült fel eddig az, hogy hazamehetnék és miért is mennék? Majd megyek áprilisban. Kihasználom inkább, hogy nem lesznek itt, vár még pár hely, amiket meg kell néznem, pár dolog, amit meg kell tennem...és imádok itt!!! Az az igazság, hogy azokat a dolgokat, amik itt érnek, amiket átélek és amikre a sok szabadidőmben lehetőségem van, azokat jelenleg az istenért sem cserélném el semmiért. Ezzel mindent el is árultam. :) Otthon - én úgy gondolom - lehetek még eleget. Én jól érzem magam itt. :) Most vagy azért kérdezte, mert félnek, hogy "leélem" a házat egy hét alatt, azt hiszi, hogy túlzott honvágyam van vagy csak szimplán...:) Nem tudom, de említette, hogy már maga a tudat jó, hogy lesz itt valaki és nem áll magában a kecó - lakók nélkül.
Délután fiúkat ismét be kellett vinnem Münchenbe. Megjártunk két 6 emeletes sportboltot, sífelszereléseket vettek a következő hétre. Hát, a fiúkat annyira nem hatotta meg a dolog, ledobták magukat a boltban lévő tv elé és nézték a meséket. Ez esetben én is velük tartottam, kicsit fáradt voltam már.
Csütörtökön már 2-kor el kellett hoznom Felixet, Robin is befutott, majd Kati. Együtt mentünk Robin farsangi banzájára, amit a sportpályánál lévő "Gasthaus"-ban rendeztek. Volt minden, maffiózó, kalóz, királylány, denevér, orvos, rendőrnő, táncos, énekes...Robin Darth Maul-nak öltözött (Star Wars-ból valaki, nem ismerem), Felix pedig varázsló volt. Különböző játékokat szerveztek a gyerekeknek; lufipukkasztás, lufitánc, székfoglalós stb. Zene jó volt, volt fánk, kávé, sok édesség. Hogy őszinte legyek, jó volt a "buli". :) Elnézegelődtem, a gyerekek meg futkoztak és hangoskodtak :)
Lőttem pár képet, amiket az albumoknál megtaláltok. Videók itt:
Jahm, itt megjegyezném, hogy Robinnak én festettem ki az arcát! ;)
Nem tudom, hogy legközelebb mikorra várható bejegyzés, de van pár tervünk már az elkövetkezendő szabad egy hetemre, igyekszem nagyon. Ami biztos, hogy kedden jövök egy maratoni fél éves beszámolóval! :)
Puszilok Mindenkit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése