Hétfőőő...7 óra, csörög a vekker :D Minden nap 7 órakor kell kelnem, megterítem az asztalt a reggelihez és szendvicset, italt csomagolok a gyerekeknek. Apuka ilyenkor már nincs itthon, fél 6-kor megy dolgozni Münchenbe, vonattal. A család 7 órától fél 8-ig reggelizik, majd elkészülnek, Robin egyedül megy suliba én pedig viszem Felixet az óvodába. Kati is 8 órakor megy dolgozni, szintén Münchenbe. Na már most, Felix-szel sajnos minden reggel gond van, ugyanis nem szeret korán kelni, kb. 20x kell neki szólni, hogy kelni kellene, ezért szinte mindig rohanunk. Szerencsére nagyon sportos fiúk, így mindig biciklivel vagy rollerrel megyünk mindenhova. Fél 9-kor "leadom" Felixet az oviban és délután 4 óráig totál szabad vagyok. Akkor elmegyek érte, Robin egyedül jön haza, majd itthon játszunk, tv-znek (naponta csak fél órát szabad), de szinte az 5 napból 4 nap biztos, hogy a barátjaiknál vannak, vagy barátjaik vannak nálunk, így van olyan, amikor totál szabad vagyok, de olyan is, amikor 4 gyerek van itt. :D 6 és 7 óra között hazaér Kati és Uwe, majd megterítem az asztalt, vacsora...és 8 órakor a gyerekek elmennek aludni. Ezután szoktam én is elvonulni, otthoniakkal beszélni, filmet nézni, pihenni.
Eleinte a hétköznapjaim nagyon unalmasak voltak, takarítanom sem kell, mert minden héten egyszer jön egy takarító nő. Vasalnom kell néha, de az is egy héten csak egyszer fordul elő...:D Majdnem minden nap a tóhoz mentem biciklivel, nagyon sokat futottam, felfedeztem a környéket. Katja megmutatta nekem Starnberget és Pöckinget is, voltunk Münchenben, valamint beiratkoztam Starnbergbe egy nyelv suliba...:) Közben megismertem a barátját is, aki szintén itt lakik Münchenben és ukrán származású, de nagyon jó fej! ;)
Az első napok, hetek még nagyon szokatlanok voltak, de már akkor tudtam, hogy igen, ez nekem való és szeretem csinálni! :D Lassan hozzászoktam a gyerekekhez is, Felixnek kicsit több idő kell, nagyon érdekes gyerek...:) Az első 2 hetem alatt leszűrtem, hogy a német gyerekeknek minden meg van engedve, csinálhat akármit, nem szólnak rájuk. El vannak kényeztetve és ha nem kapnak meg valamit, akkor egyből hiszti van. Nekem furcsa volt az is, hogy az ég világon semmit sem köszönnek meg, pedig lesik minden kívánságukat, vagy pl. nem mondják azt, hogy Egészségedre! De gondoltam, majd megszokom. Az oviban és mindenhol a gyerek a szent, hatalmas ügyet tudnak csinálni abból ha nincs rajtuk sapka vagy káromkodnak egyet...:D ez számomra először felfoghatatlan volt, na és akkor még ehhez jött az, hogy napi fél óra tv nézés...okéé :D minden megszokás kérdése!
Felix-szel sokszor nehéz volt, eleinte nem kedvelt és elhiszem, hogy rossz neki, hogy minden évben más "nővért" kap, volt, hogy kiabált velem...na, igen, érdekes pillanatok, de mondta a család, hogy nyugodtan legyek bátor és kiabáljak vele, ha valamit nem ért! :D Szóval néha extra határozottnak kell lennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése