Az ezt követő héten volt a Gastmuttim és Felix szülinapja. A németeknél nagyon nagy számba megy a szülinapozás (a névnapokra egyáltalán nem fordítanak hangsúlyt), olyannyira, hogy a héten 3x ünnepeltük meg mindegyiket!
Felixnek péntekre feldíszítették az egész házat, mindenhol lufik, gyertyák, torták, sütik...alig hittem el, amikor megláttam, kicsit olyan karácsonyi hangulatom lett:)
Annyi ajándékot kapott, hogy hihetetlen, meglepődtem picit, főleg azért, mert minden addig tartott, amíg kibontotta...aztán többet nem is foglalkozott velük, de a kicsik már csak ilyenek. Kapott trambulint is, azt másnap egyből össze kellett szerelni. Este szülinapi zsúr volt, jöttek Felix barátai, evés-ivás...Kati kitalált nekik különböző játékokat. Nekem kicsit segítenem kellett, teríteni, vigyázni gyerekekre...este pedig mindenkiért jöttek a szülők és megvendégeltük őket! Nagyon kellemes hangulatban telt az egész.
2010. 10. 09. München
Szombatra megbeszéltem Annával egy programot, ő pedig ismer még egy magyar lányt (Krisztit), aki szintén au pair. Hárman elmentünk megnézni a BMW Welt-et. Nem kell fizetni, hogy megnézhesd, be lehet ülni az autókba és fel lehet ülni a motorokra is, természetesen kipróbálni nem lehet őket (sajnos).
Átmentünk az Olympiaparkba, stadion, megint creps:) és felmentünk az Olympiaturm-ba is. Szerencsénk volt, mivel szép, napos idő volt, így mindent lehetett látni, Münchenen túl már kicsit az olasz Alpokat is! :) A toronyba feljutás nem egy kellemes érzés, nagyon rossz a lift, totál beleszédül az ember...mikor felértünk, megszólalt mellettünk egy hang; "Csak nem szédültetek el, lányok?" ejjhaaa...magyarok megint:) és mindenhol!
Kicsit sétáltunk még a parkban aztán visszamentünk a Marienplatzra. Nos, mondom magamban, végre együnk akkor valami normálisat...Meki! De ért egy kisebb meglepetés, ugyanis itt a csibeburgert nem majonézzel csinálják, hanem ketchup-hoz hasonló édes akármivel...:S nagyon rossz íze van, többet nem veszek, az biztos! :D
Aztán találkoztunk Celiaval és Bennel (ő is nyelvsulis, Írországból jött, pincérként dolgozik). Elmentünk Sausalitosba. Ez egy mexikói club, lehet enni, inni, koktélozni, táncolni, jó a zene, egyik kedvenc helyem lett azóta Münchenben! :) Megismertünk sok külföldit megint, mauritius-i srácokat és törököket is...és persze, megint az angol (kellett volna), mindig ez van. Sok különböző helyről jött ember egy nyelven érti meg egymást, és az nem a német! :D:P
Celia-val ittunk egy mojitot, életemben nem ittam még olyan finomat, de egy fél literes 13 euró...hát igen, lassan kezdem megszokni!
Itt, ahol egy kenyér nincs 2,5 euró alatt, akkor mire számíthatnék a szórakoztatóiparban!
Vasárnap megint vendégek jöttek, Kati munkatársai és barátai, felköszönteni őt szülinapja alkalmából. Rengeteg étel, ital volt...az egész házban úgy kellett mindent elrendezni, hogy a "svéd asztalok" elférjenek...kellemes délután volt végülis, 8 gyerekkel:P de nem volt semmi gond, mindenki aranyos volt és kedves, a szülők furcsállták, hogy hihetetlen, hogy én mindig mosolygok! :D:$
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése